Földi létem egyik legelső kristálya egy Ametiszt medál volt, amit laikusként a csillagjegyem miatt választottam ki és vettem meg magamnak egy osztálykiránduláson. Egy ezüstláncon hordtam, de olyan csekély ideig, hogy emlékem sem maradt róla, csupán annyi, hogy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el, a lánccal együtt… Talán 10 év is eltelhetett, amikor Nagymamám mondta, hogy talált egy ezüst nyakláncot, és valami kő van rajta. Az én Ametisztem volt az a kő. Nem tartott ám sokáig az örömöm, mert a medálról rögtön leesett a foglalat. Akkor még nem gondoltam semmi rosszra. Imádtam az ásványokat! Gyanútlanul beletettem hát a kis követ a pénztárcámba. Nagyon rossz ötlet volt! Ugye sejtitek már, hogy…